#3, avagy interjú Nagyházi Dáviddal!

2020. Április 1. Szerda
2. rész!

Interjúsorozatunk második részében belső védőnket, Nagyházi Dávidot kérdeztük!



  • Hogy érzed magad, mivel töltöd az időd most, hogy nem lehetsz a csapattal?
    Jól érzem magam, de már hiányoznak a csapattal való edzések és az öltözői hangulat a társakkal. Szabadidőmben általában elvégzem a kiírt házi feladatot, sorozatokat nézek, pihenek és most több időm jut a kedvenc hobbimra is, a horgászatra, így ezzel is elég sok időt töltöttem az elmúlt napokban.

  • Miként néz ki egy edzésed, amit otthon kell csinálnod?
    Egyéni edzéseink általában egy bemelegítő, és egy mobilizációs blokkal szokott kezdődni, ezután egy erősítő gyakorlatokból álló feladatsor jön, a végén pedig futás és levezetés. Általában Papp Mátéval “ Doki” edzek, és levezetésnek mi be szoktunk iktatni egy kis teqballt. Bízom benne hogy gyorsan lezárul ez az időszak, mert ha így folytatódik, Doki ezt a játékot örökre meg fogja utálni... :)

  • Miért pont a 3-as mezt viseled?
    Miért pont 3-as? Jó kérdés! Örök életemben a 7-es vagy a 14-es mezt viseltem ha tehettem, de mikor ideigazoltam mindkettő foglalt volt, így a szabad mezszámokból kellett választanom, és a 3-as volt a legszimpibb, de már nem váltanám le, megszerettem.

  • Van sportoló példaképed, és miben szeretnél hasonlítani rá a leginkább?
    Sportolói példaképem Raúl volt, de mivel ő már nem aktív, így nem tudom figyelni mint gyerekként.

  • Melyik volt az eddigiek közül a legemlékezetesebb dorogi játékosként lejátszott mérkőzésed?
    Huhh sok volt! Az első tétmeccsemre Dorogon szerintem mindig emlékezni fogok, vagy mikor itthon legyőztük az akkor még veretlen MTK-t, akár a mostani Debrecen elleni kupasikert is lehetne említeni, de talán a legemlékezetesebb az volt, amikor legyőztük a III. Kerületet és ezzel vált biztossá a feljutásunk az NB2-be.

  • Ki volt az a csapattársad, akitől a legtöbbet tanultál?
    Sok embert mondhatnék, akitől sokat tanultam, de akitől a legtöbbet, igaz nem azonos poszton játszunk, de így is nagyon sok tanáccsal látott már el engem is és a többi társunkat is, Ő Sitku Illés “Sityubá. Igazi példakép lehet mindenkinek!

  • A Vasas utánpótlásából jöttél, milyen érzéssel tölt el amikor ellenük lépsz pályára immáron felnőtt szinten?
    Mindig nagyon várom a Vasas elleni meccseket, mivel ott nőttem fel, ott játszottam először felnőtt szinten, sok szép emléket és sok jó barátot szereztem az ott eltöltött idő alatt. Ebben a szezonban különösképpen vártam a Vasas elleni meccseket, mivel a legjobb barátom, Szedlár Zolika ott játszik, így 10 csapattársként lejátszott év után ellenfélként léphettünk volna pályára, de sajnos ez nem történt meg mivel ő az első, én pedig a második mérkőzésen nem léptem pályára.

  • A 13. helyen állunk a tabellán, elégedett vagy?
    Nyilván nem vagyok elégedett, úgy gondolom, hogy a mostani játékoskeret többre képes mint a 13. hely.

  • Tipped szerint kik jutnak fel az NB1-be az idei szezon végeztével?
    Idén már négyszer összecsaptunk az MTK csapatával, ők elég céltudatos és sikeres focit játszanak, őket mondanám biztos feljutónak. A második helyért nagy csata lesz, a Budafokot láttam párszor játszani, talán az egyik “legfocisabb” csapat a bajnokságban, de a tavaszi menetelésének köszönhetően a Vasas már ott liheg a nyakában, és ha a két csapat közül választanom kellene, a Vasast mondanám második feljutónak.

  • Az utánpótlást is segíted edzőként, mit szeretsz ebben a feladatban a leginkább?
    Igen, a nyáron kezdtem el dolgozni, az u10-es és u11-es csapatnál voltam segítő, de egy hónapja kb. csak az u10-es csapatnál tevékenykedem Norbibával. Próbálom segíteni a fejlődésüket, és átadni a tapasztalataimat a gyerekeknek. Legjobban mérkőzésre szeretek menni velük és figyelni a fejlődésüket.

  • Pályafutásod végén milyen egyéni és csapateredményekkel tekintenél vissza elégedetten játékos karrieredre?
    Egyszerű kérdés! Néhány felejthetetlen meccs, néhány bajnoki cím, egy-egy gól elég lenne, amit mesélhetek majd az unokáknak!

  • Mit üzennél a szurkolóinknak?
    Ha tehetik, maradjanak otthon, vigyázzanak egymásra és remélem, minél hamarabb találkozunk a pályán! Hajrá Dorog! Ha egyszer
    meghalok.....!

KÖVETKEZŐ MÉRKŐZÉS
Merkantil Bank Liga NBII. 38. forduló
Dorogi FC
Kazincbarcika SC
Május 17., Vasárnap, 17:00
Buzánszky Jenő Labdarúgó Stadion
 Főtámogatók
 
  






 
#3, avagy interjú Nagyházi Dáviddal! - Dorogi FC